Ha csak részben is elmesélnénk, miről olvashatsz ebben a könyvben, megfosztanánk a felfedezés örömétől, a váratlan fordulatok izgalmától. Ellenben felkínálunk egy izgalmas utat, amit egyedül kell bejárnod és megértened. Ha szereted a kalandokat, most lapozz a könyv elejére, és indulj el az első mondattól. Belelapozni lehet, de nem érdemes, csak az elejétől kezdve fogod megérteni. A végén pedig ott várunk mindannyian. Fekszel a meleg fűben és a csillagokat nézed az éjszakai égbolton. Mélyen beszívod a levegőt, egészen gyomorig, aztán kiengeded… …belégzés. …kilégzés. …belégzés. …kilégzés. Követed a légzés útját, ahogy a levegő átjárja a tested… …belégzés. …kilégzés. Olyan csillagokat látsz az égen, amelyek fénye sok millió évvel ezelőtt indult el feléd… …kilégzés. …belégzés. …kilégzés. …belégzés. Valójában a múltat látod a földgömb levegőlencséjén át… …kilégzés. …belégzés. Ha jól csinálod, hamarosan szédülni fogsz. Olyat látsz, amit valójában nem láthatnál… (A borítón látható festmény: Szűcs Attila: „Fehér gömbön plankingelő”. Olaj, vászon, 100x120 cm. 2011. A művész és a Deák Erika Galéria szívességéből.)
